|
2023-11-11 20:30:37, szombat
|
| |
| |
MÁRTON NAP - MA MINDEN A LIBÁKRÓL FOG SZÓLNI
November 11-én, az az ma ünnepeljük a Márton-napot. Hagyományosan ezen a napon értek véget a mezőgazdasági munkálatok, a munkások megkapták bérüket és hozzá egy hízott libát is, amit általában azonnal elfogyasztottak, hiszen másnap kezdődött a 40 napos böjt és az adventi időszak. A jeles dátumhoz és a következő napokhoz számos népszokás és időjárási megfigyelés is kötődik. A Márton-naphoz kapcsolódóan számos programmal készülnek Budapesten és környékén.
Rengeteg babona és hagyomány kapcsolódik ehhez a jeles naphoz, amit már a honfoglalás előtt is megtartottak. Mire emlékezünk Márton napon és miért pont libát eszünk ilyenkor?
A Márton-nap története
Márton napját már a rómaiak is november 11-én 11-én ünnepelték. Ez a nap volt ugyanis a tél első napja. Ilyenkor az új termésből és új borból lakomát tartottak. hogy jövőre is jó termés legyen. A lakoma része volt a lúd is, vagyis Mars isten madara, ami latinul avis Martis. Ebből később pogány állatvágási ünnep lett, így kerülhetett be a keresztény naptárba Márton madarának ünnepeként.
Ki az a Szent Márton?
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában.
MI köze Mártonnak a libához?
Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.
Szent Márton kultusza a Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent István tisztelete jeléül a zászlaira a hadvezér Márton képét festette. A hagyomány szerint a szent egy álomban sietett a király és az ország védelmére. Így Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett.
A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.
Ezért kell libát enni ilyenkor a hiedelmek szerint
A hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: ilyenkor van a 40 napos adventi böjt előtti utolsó nap, amikor még lehetett libát is levágni. Ennek fényében Márton-napon országszerte lakomákat tartottak és tartanak a mai napig azért, hogy jó termésű legyen az egész év. Megkóstolták az új bort és az új termés is kitartott bőven, így nagy eszem-iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol. régen úgy gondolták, hogy minél többet isznak és esznek, annál erősebbek és egészségesebbek lesznek. A hiedelem szerint szerint azért illik Márton-napon ludat enni, mert aki ilyenkor nem eszik, az egész évben éhezni fog. A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt. (A madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.)
A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve “avis Martis" (Mars isten madara); régi szófejtéssel ,,Márton madara"-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.
A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.
Milyen Márton-napi néphagyományaink vannak még?
Márton-napi népszokások
A népi hiedelem szerint a Márton napján sült liba mellcsontjából megjósolható az időjárás. Ha a lúd mellcsontja fehér, akkor a tél havas és enyhe lesz, azonban ha vörös vagy vörösesbarna, akkor hideg tél várható. Márton napjához kapcsolódóan nemcsak a libaételből, de az aznapi időjárásból is meg szokták jósolni a telet, eszerint:
Régen úgy vélték, hogy ha hó esik ezen a napon, Szent Márton fehér lovon érkezik, vagyis enyhe lesz a tél, ha barna lovon jön, vagyis eső esik aznap, akkor kemény, havas télre kell számítani. Egy másik mondás szerint, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Vagyis, ha Márton napon fagy, karácsonykor enyhe lesz az idő.
Márton Nap más országokban
A német nyelvterületeken (Hollandia egyes részei, Németország, és Ausztria) fáklyás felvonulásokat szerveztek és Márton-tüzeket gyújtottak.
A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi mindenkihez eljusson. Manapság ebben elsősorban a gyerekek vesznek részt, sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat miközben régi Márton napi dalokat énekelnek.
A menet élén általában egy Szent Mártonnak öltözött lovas áll. A helyszín településenként változó: többnyire a piactér, a templomtér vagy esetleg maga a templom ad helyet a rendezvénynek. Általában műsorral is készülnek, mely leggyakrabban a köpönyegét megosztó Márton történetét mutatja be. Lezárásként meggyújtják a Márton-tüzet, és megajándékozzák a gyerekeket valamiféle finomsággal, például pereccel, márton-kiflivel, fánkkal, liba alakú kaláccsal, cukorkával, teával, gyerekpunccsal, márton-musttal. Az egyik legjellegzetesebb Márton napi ajándék a “Weckmann", ami egy édes tésztából készült ember alakú figura.
Az utóbbi években a lámpás felvonulások széles körben elterjedtek, még Hollandia és Németország protestáns területein is. Annak ellenére, hogy a protestáns egyházak nem ismerik el a szenteket.
Máltán a gyerekek ilyenkor gyakran kapnak diót, mogyorót, narancsot és mandarint.
Belgium keleti részén valamint Flandria nyugati tartományaiban november 11-én a gyerekek ajándékot kapnak Szent Mártontól, ahogy más kultúrákban a Mikulástól.
Portugáliában ezt a napot országszerte ünneplik. A családok és barátok gyűlnek ilyenkor össze, sültgeszetnyét esznek és bort, “jeropiga"-t (must és pálinka keveréke) és “aguapé"-t(gyenge,vizezett bor) isznak. Itt úgy tartják, hogy Szent Márton miután a köpönyege felét odaadta egy koldusnak, folytatta útját és a másik felét is elajándékozta egy szegény embernek. A hideg időben hosszú útnak nézett elébe, de csodák csodájára a nap olyan erősen kezdett sütni, hogy a fagy felengedett. Mivel ez novemberben igen furcsa, isteni közbenjárásnak vették. Azóta is Szent Márton nyaraként emlegetik, ha ezen a napon a hideg időjárást megtöri egy-egy napsugár.
Lengyelországban, Poznan városában felvonulással és ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről. Poznan városában egyébként a fő utca is róla kapta nevét. Ilyenkor egy különleges vajas kiflit sütnek, ez a “rogal ¶więtomarciński".
Amit a Márton-napról tudni kell: az eredetétől a libasütésig
Link
Márton-napi hagyományok: amikor a libasült és az újbor nem hiányozhat az asztalról
Szent Márton napja az adventi böjtöt megelőző utolsó nap, ekkor még szabad jókat falatozni, illetve mulatságokat tartani.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: nyelvterületeken, lengyelországban, néphagyományaink, megajándékozzák, településenként, elfogyasztottak, egészségesebbek, alázatosságában, mellcsontjából, sültgeszetnyét, közbenjárásnak, tartományaiban, felvonulásokat, franciaországi, gyerekpunccsal, lampionjaikkal, kereszténység, elajándékozta, leggyakrabban, rendezvénynek, portugáliában, reformációnak, hagyományosan, tartományának, rajtaütésétől, mezőgazdasági, felvonulással, évnegyedkezdő, sötétedéskor, cselekedetet, tiszteletére, rászorulókat, kapcsolódóan, katonájaként, gágogásukkal, verdesésével, napon értek, mezőgazdasági munkálatok, munkások megkapták, hízott libát, adventi időszak, jeles dátumhoz, következő napokhoz, jeles naphoz, honfoglalás előtt, lakoma része, keresztény naptárba, legenda szerint, napvilágot 316-ban, római tribunus, római császár, franciaországi Amiens, MÁRTON NAP, MINDEN LIBÁKRÓL FOG SZÓLNI, Szent Márton, Római Birodalom Pannónia, Szent István, Szent Márton Szűz Mária, Savaria Sicca, Luther Márton, Milyen Márton-napi, Márton Nap, Szent Mártonnak, Szent Mártontól,
|
|
Offline
